Hungarian Canadian Cultural Centre - Toronto 
Krónika Archívum

1982
Dr. Nagy György et.al.: Közérdekű közlemény
Dr. Rekai Pal: Selye Janos


Közérdekű közlemény 

Torontó városának magyar központjait az utóbbi hetekben eddig nem látott tömegben árasztották el különböző röpcédulákkal. Lehetetlen tovább hallgatnunk ezekről a részben névtelen, részben névvel ellátott fércművekről, melyéknek szerzői, pénzelői és terjesztői - úgy látszik - egy központilag irányított támadóhadjárat zsoldosaivá váltak. Kultúrközpontunk legutóbbi sikeres éve, amely mind a taglétszám növekedésében, mind pénzügyi vonatkozásban, valamint épületünk javítása terén nagy fejlődést és előrehaladást mutat, láthatólag fáj a bomlasztás irányítóinak s ezért most egyes vezetőink, igazgatóink, csoportjaink és tagjaink meghurcolásának, megrágalmazásának dicstelen fegyveréhez nyúlnak. 

Még sajnálatosabb, hogy ebben a bomlasztási hadjáratbán részt vesz vezetőségünk két tagja is, s népügyészségi vádiratnak is beillő gyanúsításokra és rosszindulatú ferdítésekre alapozott "bűnlajstromok” terjesztésével igyekeznek bennünket és más tagtársainkat befeketíteni.  Ezzel nemcsak vezetőségünk és igazgatóságunk működését akarják megbénítani, hanem olyan belső egyenetlenséget szítanak, amely súlyos kárára van Központunknak, amely a békés együttműködés, az összetartás, a magyar testvéri szeretet ápolását van hivatva szolgálni. Romboló tevékenységükkel (többek között feljelentésekkel is, amelyeket megmásított, hamis névvel küldözgettek kanadai federális és tartományi hatóságoknak) súlyosan veszélyeztetik nemcsak a Kultúrközpont jövőjét, de a magyarságnak Kanada-szerte kivívott jó hírnevét is. 

Mi őszintén valljuk, hogy a tárgyilagos bírálat minden demokratikus intézmény és szervezet' működését erősíti, javítja, csiszolja.  A most folyó röpirathadjárat azonban nem ezt a célt szolgálja, hanem annak az ellenkezőjét: az anarchiához vezető, bomlasztó hangulatkeltést. A kultúrprogramok álarcába- öltöztetett káderek szervezettsége arra mutat, hogy itt ennél sokkal többről van szó: egy a Kultúrközpontunk függetlenségét veszélyeztető szervezett akcióról. 

Amikor ezeket a sorokat leírjuk, abban a tudatban tesszük azt, hogy erőnkhöz képest eredményesen szolgáltuk Kultúrközpontunkat az elmúlt 18 hónap alatt. Úgy érezzük, hogy nem éltünk vissza azzal a bizalommal, amelyet a tagság belénk helyezett, amidőn 1980 decemberében megválasztott bennünket. De azt hisszük, abban kevesen kételkedhetnek, hogy megtettük Kúltúrközpontunk érdekében azt, amit erőnk és tehetségünk szerint megtehettünk. 

Arra kérjük tehát tágtársainkat, tekintsenek az általunk elért eredményékre, és azok alapján ítéljenek meg bennünket és legyenek meggyőződve jó szándékunk felől. Vizsgálják meg azt is, kik azok, akik, rágalmaznak, akik bomlasztnak, milyen célból teszik azt, és milyen eszközöket használnak. Gondoljanak arra, hogy ezek a támadások miért éppen most látnak napvilágot? 

Az 1982. november 28.-árá kitűzött tisztújító közgyűlés demokratikus keretekben, titkos szavazással fogja kiválasztani azokat, akik a következő két évben Kultúrközpontunk ügyeit vezetni fogják. Reméljük, hogy ez a közgyűlés megfelelő embereket állít az élre.  Legyen a megválasztott vezetőség olyan összetételű, amely egyedül a Kultúrközpont érdekeit tartja majd szem előtt, s nem külső erők, vágy egyéni törekvések céljait szolgálják. 

Ezt a közleményt nem abból a célból adjuk ki, hogy tagtársainkat szabad elhatározásukban befolyásoljuk.  De úgy érezzük, hogy kötelességünk tájékoztatni őket arról, hogy a röpiratok szerzői, terjesztői nem lehetnek tiszta szándékú emberek, mint ahogyan nem tiszták eszközeik és módszereik sem, amelyeket használnak.  Hivatalbeli kötelességünk továbbá, hogy ezekkel a rosszindulatú izgága személyekkel szemben nyilvánosan megvédjük tagjainkat, csoportjainkat és társszervezeteinket. 

Dr. Nagy György        Vass Ferenc Q.C.         Kovács István
 Elnök                         örökös díszelnök           fötitkár 
 

 
Krónika, 1982. November.

Dr. Rékai Pál:

Selye János

1907 - 1982
Selye János professzor, a világhírű tudós és kutató 1982. október 16-án szombaton este elhunyt. 
Selye professzort három évvel ezelőtt a zsúfolásig megtelt torontói Magyar Kultúrközpontban díszvacsora keretében  ünnepeltük.  Selye professzor magyar orvos család leszármazottja volt. Édesapja ezredes orvos a komáromi Deák Ferenc utcában folytatott magángyakorlatot és Budapestre vonult nyugalomba, ahol osztrák származású felesége az 1956-os forradalom alatt golyótalálat következtében halt meg.  Selye professzor nagyapja és ükapja Vágselyén működtek, mint körorvosok. Selye professzor gyermekkorát Komáromban töltötte, a bencés gimnáziumba járt, és noha fiatal korában kikerült a magyar kultúra közvetlen környezetéből; tökéletesen beszélt magyarul. 

Az ünnepi vacsorán Selye professzor elmondta, hogy habár az élet már kora fiúságában messze elsodorta szülőföldjétől, mégis lélekben mindig magyar maradt. Amikor csak tehette, mindig segített magyar honfitársain. Különösen 1956 után sok magyar dolgozott montreali intézetében. 

Selye professzor 1932-ben kezdte Kanadában tüneményes pályarutását.  Először a montreali McGill egyetemen és 1945 óta a montreali francia egyetemen, mint a kísérleti bélgyógyászati és sebészeti kutatóintézet igazgatója működött. Selye professzor kutatásaival az élő anyag misztériumát vizsgálta. Az orvostörténelem kezdete óta orvosok arra törekedtek, hogy speciális kórképeket írjanak le, és megfelelő gyógyszereket találjanak leküzdésükre, de nem foglalkoztak a betegségek közös tüneteivel.  A "stress” egy élettani képesség, amely a létért való küzdelmünkben a szervezet alkalmazkodását, a külső és belső ártalmak elleni védekezést biztosítja. A stress a szervezet automatikus reakciója megterhelésre. A szervezet mozgósítja védő- berendezéseit. Kisfokú stress elősegíti a teljesítményt, de nagyfokú stress gyors kopáshoz és kimerüléshez vezet. 

Miután Selye professzor megalkotta a stress elméletét, részletesen foglalkozott a stress kiváltó okaival, megjelenési, formáival, megelőzésével és gyógyításával. 

Selye professzor munkássága nemzetközi hírnevet és elismerést biztosított részére és nevét az orvostudomány légnagyobbjai közé emelte.  Selye professzor az orvostudomány nagy úttörője volt, aki Kanada, a kanadai orvosszövetség és a kanadai francia orvosszövetség legmagasabb kitüntetéseiben részesült. Húsz egyetem avatta díszdoktorrá.  Pályafutása alatt harmincnyolc könyvet írt és 1 700 tudományos közleménye jelent meg.  A stress elméletről százezer cikket írtak eddig. 

Selye professzor életbölcseletét így foglalta össze Kultúrközpontunkban:  "Az. életben mindig legyenek céljaink, mert csak ez ad az életnek értelmet.  Arra törekedjünk, hogy a cé1 egyúttal hasznos is legyen a közösség számára, mert akkor megoldottuk az élet egyik legnagyobb problémáját: az egyéni és a közösségi célok összhangját. " - A nagysikerű est kezdete volt egy eseménysorozatnak, amikor is Teller, Wigner, Balogh és Bay professzorok megjelentek a pódiumon és a közönség egy-emberként állt fel és szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a magyar géniuszt. 

Selye professzor életében már legenda volt, de halálával "lerázva ami benne földi, éltető eszmévé finomult". - Nyugodjék békében. 
 




B.B. 2003/12/28. This page had